Hej, nagy az Isten állatkertje, más szóval : Nagy az Árnyak birodalma ! Az Isten rács mögé küldi , rabságba az ilyeneket.

Nem könnyű felismerni az ördögi törekvéseket, mert sokszor van szépen csomagolva és kívánatos, vagy megható és szolidaritást kiváltó a hangja, az illata megtéveszt! Megy ez az ámítás nagyban is, személyesen is. Az, hogy tudatosan vagy tudattalanul megy, teljesen mindegy, mert ami az imaginnációban van, az így is, úgy is, megjelenik és hat.
Akkor érted meg a másik fájdalmát, ha a magadét megértetted. Akkor már nem csak "nézed" a másikét, hanem látod is.
Mindezzel együtt azonban, a látónak is , a látottnak is , saját maga feladata marad megküzdeni a fájdalmat okozó karma-illúzióval. Az igazság ugyanis felszabadít, nem fáj. Ha illúzióban kóválygó személy fájdalmat okoz, jó eljárás az, ha az ember tárgyiasítja az illúzió okát és azt kellő világosságú magyarázattal ellátja. Önismereti – karma-feltárási naplóban, a saját maga számára. Felszabadul az illúzió adta fájdalomtól. Hamvas Béla írja valahol, hogy annak, aki elköveti a csalást sokkal terheltebb a lelkiismerete, mint akin elkövették. Ugyanakkor, mind a csaló, mind a csalódott ugyanazon kép kitisztítása (igazi magyarázata) nyomán szabadul fel a csalás kényszere alól és a csalódottsági állapot nyomásától. Mert az igazság mindig felszabadít.

Mivel minden egyszerre itt van, tehát a Lét nyitott, a figyelő ember számára, tele van jelekkel, jelzésekkel a környezete. Többször megfigyeltem, hogy ami fogja az embert, azt fogja az ember is, és, ami épp foglalkoztat valakit, ahhoz kapja a jeleket és információkat sokféle formában: ember, szöveg, könyv, film, video stb. formájában. Hordozza azt az információs hátteret, ami szükséges az éppen előálló probléma átvilágításához és megoldásához.
A sok téves elmélet, a rossz mentalitás, az önámítás, a nem tudatos tartalmak okoznak fájdalmat. Ha kicseréled a képeket , amik fájdalmat okoznak, azok szertefoszlanak és már nincs mi fájjon. Az egyetemesen érvényes igazságot fontos meglátni és akkor nincs mi fájjon. Ezt mindenki saját magában és magán tudja elvégezni, lehetetlen átruházni.

Az ördög nem alszik, állandóan fontos leleplezni ahhoz, hogy ne keltsen a lélekben zavart, perturbációt.
Könnyű beleesni abban a hibába, hogy a panaszkodást és a házastárs elárulását választja valaki teljesen öntudatlanul is akár, arra, hogy takargassa saját elégedetlenségét és agresszióját. Saját hatalmi mániáját vagy menekülési ösztönét. Csábítási műveletekbe bocsátkozik azzal, hogy feltünteti magát szenvedő alanynak. Ilyenkor a személyes felelősséget mellőzi, a hatalmi- és a csillogtatási. és az önsajnáló-, önfényező mentalitás veszi át a vezető szerepet. ( Saját kezével követi el saját magán és az áldozatán a hazugság alapú erőszakot.). Egyszerűen vadászik és megkapja azt a vadat, amelyik éppen gyenge.
Könnyű , mondjuk a férjet, a háta mögött blamálni és idegen embereknek vagy más férfinek kéjesen és öntelten arról hadoválni, hogy a férj milyen rossz ember. Mégis kihez képest? Az őt eláruló és őt felszarvazó nőhöz képest?

Sokat dolgoztam nők között. Egyfolytában ment a panasz és a sirám a férjekről. Azok, akik a személyes felelősségüket nem vonták ki a számításból, tehát nem voltak szingli és feminista tévképzeteik, azoknak nem volt panaszkodási kényszerük. Ott merült fel bennem legelőszőr a kérdés, hogy az ilyen nőszemélyek mégis hogy képzelik el az életet? Véletlenszerű kóválygásnak? Ők hol állnak abban a képben, amiről beszélnek, vagy hogy kerültek a férjeik oldalára? Odavitte a véletlen, ami nincs? Ártatlanul belecsöppentek a kapcsolatba, házasságba? Persze tudom, hogy a vallásos szemlélet szerint , ami lehet materiális vallásosság is, mindig a másik az oka a bajoknak.
Kevés nő tudja, hogy a női erő, kontroll és felelősségteljesség nélkül, mekkora romboló, rothasztó erővel bír. Világosság nélkül az erő elsötétedik.. Ha világos az erő, akkor nem rombol, hanem épít, teremt, óv és megtart.
Tudom, mert nőből vagyok, figyeltem és kutatom a témát, el egészen a metafizikai gyökerekig. Ez nem a reklám helye, de sorselemzéssel foglalkozva teljesen világos, hogy nem csak férfias agresszió létezik. Az alattomos, aláaknázó, mérgező, finoman mosolygó, de robbantásra kész női rejtett bántalmazás erősebb, mint a férfias durvaság. Nem lehet rá felkészülni és kivédeni, csak azoknak, akiknek erre rálátásuk van. Alattomban szétszed, lassan emészt el, mint a rák.
A saját rendeltetésével tisztában levő női személynek eszébe se jut méricskélni magát a férfihez, arra panaszkodni, azon uralkodni akarni, azzal versenyezni, azzal kitolni. Legfőképpen nem annak háta mögött. Nem jut eszébe családokat bomlasztani, nem jut eszébe a szingliség, nem irkál olyanokat, hogy az egyedüllét az micsoda jó dolog. Sok ilyen fajta szállóige kering a női fejekben: “ A legerősebb emberek azok, akik nem félnek egyedül maradni”. Ez egy szingliséget promováló illúzió.

Miért? Mert mialatt ilyeneket tesznek ki  pl a közösségi oldalakra és ilyen “okosságokat” írkálnak az ilyen feminista eszmével fertőzőtt nőszemélyek, hogy egyedül lenni (persze férfi nélkül) micsoda nagyvonalú és rendes és helyénvaló dolog, mert az micsoda erőt jelez, aközben családos férfiakat csábítanak el a családjukból. Miért? Hát, mert kiderül, hogy egyedül lenni mégse valami jó és boldog állapot. Sőt, kínzó állapot. Hiszen ha magukat más férfinak kelletik, pont kifejezik azt az elemi igényüket, ami rendeltetésénél fogva hajtja őket a férfi karjába. Ez az élet rendje. De hát, ha egy nő iszonyodik a férfitől és attól, hogy ő maga a családja szíve és összetartója legyen, ha neki ez nem érték, ha lecserélhető semmiség, vagy elhagyható, kikerülhető valami és az amazon lét csábítóbb, akkor ezt csakis rothasztással, rombolással érheti el. Bomlasztja a saját lényét, mint nő, bomlasztja és bántalmazza a családját és annak is a családját, akivel kikezd. Felmerül a kérdés, miért nem “fog magának” szabad férfit? Akinek nincs családja, házassága?

De nem csak azért csábítják ki a családból a házassá- és családapává lett férfiakat, hogy ők, az ilyen erős, férfias nők mégiscsak alkalmi szexuális örömökben részesüljenek. Mert egy idő után eldobják az újonnan megnyomorított férfit is és ugyanúgy panaszkodnak rá, mint azelőtt a másikra - még ha csak suttyomban, magukban morogva is. Kiderül, hogy heréje is van az újabban becserkészett férfinek is , nemcsak izgalmat generaló pénisze.
Azért is teszik ezt a csalásba való behálózást egy újabb férfival, hogy ha már ők szinglik, akkor legyenek a férjeiktől megfosztott nők is azok, mert az micsoda érték lenne! Ha ilyen feminista és férfiellenes és családellenes amazonképzete van valakinek, azt rá akarja húzni más nőkre is, ha egyszer ő azt képzeli, hogy értékes valamit hord magában és közvetít a világba. Az ilyen férfiasnak született amazon nők, a férfiak személyisége helyén csak egy gyönyört okozó nemiszervet látnak maguk előtt, a férfiértékek, a gerincesség nem érték számukra, mert ők saját lelki heréket növesztenek. Illetve azt képzeltetik magukkal, mert azt csak virtuálisan tehetik meg. Megint az illúzió, a “mintha” karmikus világába keverednek.
Haj, nagy az ördög birodalma! Az Isten meg hagyja lesüllyedni a pokolba azokat a nőket és a magukkal rántott férfiakat , akiknek ez tűnik menyországnak. Mindent megkap mindenki, amit akar. A nagy (büdös) szabadság és vele járó felelőtlenség "szent" nevében!
Micsoda "szent és magasztos példa", amiből a következő generáció is arra nevelhető, hogy a férfiakat le lehet lazán cserélni, a családot lehet robbantani. Fogyasztói mentalitás egy az egyben.
Egytől egyig torz vallásosságban szenvednek az ilyen nők (és nőies férfiak) és ártalmas , fertőző hatással vannak nem csak a családtagjaikra akikkel nagy büszkén pózolnak ( holott legtöbbször csak a gyerekeikkel vannak a képen, a férjek , az apák mindig lemaradnak valahogy), és azokra is bajt és bánatot hoznak, akiket felhasználnak ehhez a gyalázatos férfiasság-ellenes játszmáikhoz.

Őrízzen mindenkit az Úristen az ilyen karmikus sugallatot hordozó nőktől, akik angyalbőrben pózoló boszorkányok! Az alkímiai műveleteket fordítva és ártalmakra alkalmazzák. Akár szándéktalanul végzik, akár szándékosan, ők is tönkre mennek bele. Az epeproblémáktól a legmegfoghatatlanabb rákos vagy autoimmun betegségekig, a balesetektől az agyvérzésig, mind magukra hozhatják eszement és felelőtlen magatartásuk és mentalitásuk következményeit..

A tűzzel, az életenergiával játszani pont olyan veszélyes, mint medvével ( a felelősséggel) játszmázni.

Lehetnek valakinek bár jó , pozitív jellemvonásai , tulajdonságai, mert ha az ártalmat hordozó és fertőző , negatív jellemvonásait nem változtatja át pozitív, felelős és belső gyengeség - legyőzési magatartássá, a meglévő pozitívak nem elegek és nem védik meg a sérülésektől, betegségektől, nyomorúságos kudarcoktól.
Lehet valakinek jó képessége, ha a tévképzeteit táplálja. Nem védi meg a sebészkéstől. A sebészkéstől az védi meg, ha a benne levő torz imaginációit , az életenergiáját nem veti be csalásba és hazudozásba.
Tiszta egészségesnek pontosan úgy lehet lenni, mint tiszta nyomorúságosnak. Az alattomosság, a csalás, a lopás, a rejtőzködés mindig bajt okoz. Mindig. Kivétel nélkül.
Vigyázzunk egymásra jól, szeressük egymást jól! Az emberek a másik felükkel - férjeikkel, feleségeikkel- tudják kiegészíteni magukat és a kiegyenlítődést elérni. Nem kell senkinek növesztenie magának több nőt vagy több férfit egyik felére. Az már beteges magatartás.

Sokan nem gondolják át, hogy a szülői háztól házasságot kötni egészséges, mert a háttérről leválni normális dolog. De amikor vándorlásba fognak a felek, újabb másik feleket keresnek maguknak, azt már nem ugyanazzal a háttérrel teszik, hiszen a szüleiket nem ők teremtették, de a szétdúlt házasságot és családot már ők teremtették. Azok "nem múlnak el ", "nem tűnnek el " sehova se. Náluk, rajtuk marad, amíg az élet tart. Nem úgy számol az ember az első, mint a második esetben. Ami pedig bonyolult, azzal mindig több bajlódás van és az ember elveszti a réven, amit nyert a vámon. Az élet tiszta , eredendő volta egyszerű transzparens és szép. Az ember nyugodt tőle. A dologhoz az is hozzátesz, hogy menekülésben nem lehet éber maradni és teremteni se lehet. A menekülő viszi magával a megváltatlan csalási kényszerét , ami ugyanúgy fogja zavarni az éberségét, mint addig és ugyanúgy kifele fog mutogatni kényszeresen, hogy más a hibás.

De hát a tetű a fekáliában is jól érzi magát. Van, aki a dúlásban , rombolásban, szenvedésben és szenvedtetésben örömét és gyönyörét leli. Szeretetet hazudva , gyűlőletét élvezi. Vagyis őrjöng. Csak kicsit kell felpiszkálják a hazudozását.
Isten óvjon mindenkit az ártó sugallatokról! 

Ámen

Fertőzés, fertőződés

Ki fertőz? Bárki fertőzést hordozhat, bárki megfertőződhet. Így, feltételes módban.

De mit jelent fertőzni?

Mit jelent egészségesnek lenni, miközben fertőződés bármikor lehetséges, bármikor előállhat?

1.      Az egészség azt jelenti, hogy az összes létformával, így baktériumokkal , vírusokkal, a legapróbb élő szervezetekkel és élettelen szervezetekkel szimbiózisban élek, amióta világ a világ.

2     Ha az egészség azt jelenti, hogy az összes létformával egységben (szeretetben) élek, ez egyben magába foglalja azt, hogy fertőzés olyankor alakul ki, ha valamely létformával szemben ellenséges magatartást veszek fel. Magyarán úgy érzem, mintha támadva lennék. Ilyenkor fertőzhető vagyok és meg is fertőződhetek. Ha elvégzem a rendrakást, visszaáll a harmónia, egészséges leszek újból. Ha nekifogok orvosságokkal, netán oltásokkal is élni, az még mindig csak akkor segít, ha magam odaállok a gyógyulásomhoz. Enélkül nem lehet éppé válni újra. Nagy adag, vagy nem megfelelő adag orvosság akár jobban árthat, mint amennyit segít.Tudjuk, miért.

3. Azt, hogy én hányszor esek bele ellenségképbe, azt semmiféle teszt alapján nem lehet biztosra kimutatni, ugyanis az a belső , keletkező ellenségkép mindenki esetében eltér időben és intenzitásban egyaránt, valamint ő saját maga szüntetheti meg, senki más. A maga ritmusában és ereje szerint. Hiszen benne jön létre, nem ragassza bele senki.

4.      A vírusok úgy vannak meghatározva orvosilag, mint információ csomagok, melyeket a gazdaszervezet bont ki. Ha ez így van és az is így van, amit az előző pontokban leírtam, akkor nincs fertőzés-átadás, hanem fertőződés van. Nem lehet átadni semmit, amit maga a gazdaszervezet bont ki, ráadásul bárhonnan , bármikor összetalálkozhat az ember vírussal. Az élet nem egy leállítható folyamat, mint a autóvezetés, hogy megállunk, amíg elhalad a másik, nehogy összeütközzünk. Állandó lét és életfolyamatok vannak,. A békét kűzdelemmel tartjuk fenn. Nem a vírus ellen megyünk, hanem a félelmet kűzdjük le. Kibontjuk a vírust és felismerjük: Ja, te vagy? Ismerlek. Egy forrásból jövünk, a helyed itt van. És elengedjük.

Amióta élet van, azóta van fertőződés, lassan három éve ez ügy lett és ürügy arra, hogy összezavarják az embereket és valójában és tűpontosan nem maguk a picuri életformák miatt lesz elgyengülés, hanem amiatt az alap-zavar miatt, hogy az ellenséget kívűlről jővőnek fogják fel, az ember önmagát ártatlan (!) áldozatnak fogja fel, holott pont a szervezete és az életfolyamatok ismeretével képes megkűzdeni az egészsége érdekében. Ha ezt az életismeretet összezavaró spekulációkkal sikerül szétbontani, akkor annál inkább fertőzővé válik valaki, mert saját maga engedi át magát a gyengülésnek. Ez nem pusztán a mostani vírus esetén van így, ez mindig így van, minden fertőzés esetében. Minden betegség gyulladás alapon kezdődik, a gyulladás pedig a begyulladás, vagyis félelemből harci állásba való berendezkedés a támadásra. Ha bátorságból és tisztánlátás alapon van berendezkedés a harci állásra, olyankor helytállásra, védelemre, egészségfenntartásra van felkészülve az ember. Ilyenkor a gyulladás hamar elmúlik, a rend helyreáll. Ahogy írtam, ezt szinte lehetetlen bármiféle teszttel mérni, mert ez nagyon változó lehet. Most megmérem, holnap már mást mutat a mérő, mert közben bennem helyreállt a rend. Nem történt semmi különös, egészséges vagyok.

5. Egyre világosabb, hogy ami zajlik lassan 3 éve, az nem az egészségről szól, csak ürügy valamire.Hogy mire, azt is meg lehet mondani, de már így is hosszú lett és a legtöbb ember tudja magától. Ugyanaz a biztonság van most is, ami mindig is van az életben, és lesz, ami a vírusokat, baktériumokat , gombákat és egyéb élethez tartozó organizmusokat illeti. Butaság lenne terjeszteni azt, ezután is, hogy ki lehet sterilizálni az életből olyasmit, ami az élethez tartozik. Az űrből nézve a Földet, a maga teljességében , nincs semmiféle ellenség., a mérték- kilengés tesz valamit ártalmassá. Az egyes fejekben , különböző okok miatt, felmerülhet az ellenségképzet,, de ez a "mintha" kategória és a mértéket helyretéve rendbejön, helyreáll az egészség. Nem véletlen, hogy amikor valaki beteg, elmegy az étvágya, mozgásigénye csökken. Mindez arra figyelmeztet, hogy valamiből túl sok volt, nagy volt a nyomás , a teher. A szervezet meg kell gyógyuljon, helyre kell álljon a gyulladásból, ami a megerőltetés miatt keletkezett.

6. Gondolkodjunk az élet törvényszerűsége alapján , abból baj nem keletkezik, csak abból, ha ettől az örök rendtől eltérünk.

Minden jót és erőt Mindnyájunknak , mert a 2024 es Évben szükség minden erőre az éberséghez.

A spirituális naplóírás témaköre avagy, hogy van valami  helyesen, a rendeltetés fényében?

Sok kérdés merül fel a spirituális napóírással kapcsolatosan és én most megpróbálok kicsit rávilágítani arra, hogy miben állna ez a tevékenység. Kezdem egy kis példán keresztül, amiben kiderül, hogy mit jelent naplót írni.

Kérdezhet egy 4-5 éves kisgyerek olyat, hogy ha délután nem fekszik le, akkor mit nem kap? Az adott kisgyereknek többek között van egy olyan életfeladata, ami arról szól, hogy újjá kell születnie a hazudozásból, esetében már minden hamis elméletezés és spekuláció (Merkur, a Szűz uralkodója), okoskodás és kifogások gyártása kemény (Szaturnusz) visszahatásokat eredményez, vagyis következményei erősek, hirtelenszerűek, veszélyesek ( Skorpió életterülete a 8as ház). Másképp megfogalmazva: a szülöttnek nagyon fontos életfeladata annak felülvizsgálata és figyelése, hogy mikor hazudik, mikor csúszik bele értelmetlen, fölösleges logikákba, amik nem vezetnek kiegyenlítődéshez , csakis spekulációkhoz.

A kérdés mit tükröz és mit jelent? Tükrözi a kisgyereket szülő anya olyan problémáit, amik a büntetéssel, határok nem ismerésével , jutalmakkal kapcsolatosak. Ha megnézzük a szülő, a gyerek és más női felmenők  horoszkópját kiderül, honnan származik a torz álláspont. Mert ugye furcsa a kérdés. Miért kellene összekötni egy feladat , egy kötelesség elvégzését jutalmakhoz vagy büntetésekhez? Miért kellene ebből a szemszögből figyelni meg egy jelenséget? Miért ilyen logika és honnan?

Keletkezhet abból, hogy magát a szülőanyát is gyerekkorban úgymond kényszerítették a délutáni alvásra gyerekkorában. Igen ám, de rögtön feltevődik a kérdés, hogy miért lenne a délutáni alvás, vagy esetleg maga az alvás csupán egy kényszer. Miért látni ebben pusztán kényszert és nem az egészséghez fűződő aktust?

Az alvás szinte fontosabb mint az evés, kisgyereknek abszolut fontos és elnegedhetetlen, magától értetődő cselekedet. Mindenféle jutalmak és büntetések nélkül érvényes. Ugyanis a rendszeres alvás során fennmarad az egészség, kapcsolatban van a személy a transzcendenciával, feltöltődik. Jutalom és büntetések nincs mit keressenek a képben.

A kép valahol, valamiért mégis bezavarodott. Az okok nemcsak a szülőnél keletkezhettek,eredhetnek sokkal korábbról, valamelyik ősnél beállhatott egy szokás, ami aztán ha okafogyottá is vált, a divatja megmaradt.

Mit jelent, ha a szülöttnek ilyen logikája van? Persze ezt nem az öt éves gyereknél javallott keresni, hanem elsősorban a szülő kell elgondolkodjon azon, vajon a kisgyerekben miért él ilyen elképzelés, miért éli meg a délutáni alvást kényszerként, mintha valami merev szigoruságot nem bírna elviselni ( Szaturnusz) , mintha ez a merev szigorúság csakis valami rettenetes veszteséggel (szakadás, halál, ) járna (Szaturnusz a 8-as házban) amit csakis jutalmazással (itt bejön a Jupiter is, mint kitüntetés a hősiességért) lehetne vállalni és magyarázni ( Merkur). Számtalan árnyalatok állhatnak be a spekulációba (Merkur).

A lényeg az, hogy a szülött az alvás időszerű voltát nem bírja könnyen felfogni és azt magában lerendezni anélkül, hogy ne érezné büntetésnek vagy (idő)veszteségnek. Szaturnusz a Szűzben és 8 as házban.

Amikor nekifog naplózni a szülő azért, hogy kiderítse és helyre tegye az összezavarodott elemeket, fontos kitisztáznia minden fogalmat külön, hogy pl mit jelent a büntetés , a jutalom, az alvás, a szigorúság, az elvárás , stb, nagyon fontos, hogy ezeket a fogalmakat és a köztük való kapcsolódásokat a sorslogika vagyis a rendeltetés szemszögéből vizsgálja. A helyre tevés elsímitja a problémákat. Eleinte ez nagyon vagy eléggé nehéznek tűnhet, türelmet és odafigyelést igényel. Meglehet, hogy előszőr alig tudjuk mit írjunk le.  Egész egyszerűen fogjunk neki megvizsgálni a szó- kapcsolatokat úgy, ahogy azok mutatkoznak: Büntetés jár azért, ha nem fekszel le aludni. Aztán tegyük fel kérdésnek és próbáljunk rá minél részletesebben válaszolni. Nézzük meg, figyeljünk oda, mik jutnak eszünkbe. „ Nagyanyám mindig a krampusszal ijesztgetett, ha nem voltam hajlandó aludni délutánonként”, „Nem jutott eszembe más, csak az , hogy azt mondjam , nem kap cukorkát, vagy nem engedem le játszani, vagy nem viszem el a cirkuszba”, stb.... A továbbiak elvezethetnek olyan háttárokokhoz, amikor eltűnik maga a cselekedet ( az alvás) és a hangsúly arra vetül, hogy erőltetnek valamire, amit nem szeretek ( ötévesen nem tudom, csak késztetésem van rá, hogy ellenálljak) és ellenállok. A szülő tehát elérkezik az „ellenállok, mert ezt nem szeretem” állásponthoz.

Érdemes még tovább bontogatni, mert ez után következik a miért nem szeretek aludni. Kiderülhet ezen a ponton is sok vonás. Mi az , hogy szeretem és nem szeretem, aludni így is, úgy is fogok, mert az alvás szükségessége és normális volta velem született rendesség, rendeltetésszerűség, teljesen felesleges az időmet arra pazarolni, hogy ebben a nemszeretemségben éljek. Kiderül, hogy az időmet pazarolom felesleges elképzelésekre.

Amikor már megtaláltam az okot arra nézve , hogy honnan származhatnak nekem és rajtam keresztül a gyerekemnek eme furcsán érdekes kombinációi, akkor az intelligenciámat felhasználva leírhatom, hogy legközelebb hogyan magyarázom el a gyereknek, hogy aludni miért fontos , miért nem kell azt se jutalommal , se büntetéssel együtt emlegetni. Elmondom, hogy azért alszunk, mert így maradunk egészségesek és erősek, hogy az alvás olyan, mint az evés, hozzátartozik a napi kis programjainkhoz, hogy ha ezekre az elemi és fontos tevékenységekre nem adunk időt magunknak, akkor annak milyen következményei lesznek mindenféle bűntetések mellett és jutalmak ellenére. Természetesen nem ilyen akadémikus nyelvezetben fogunk neki magyarázni a gyereknek, viszont magunknak igenis fontos ezt megrágni, másként legközelebb megint a bevett szokásos módon fogunk hirtelen reagálni. Mert kiderül, hogy számunkra is nehézség a rendszeresség, a fegyelem és észrevétlenül vagy szívesen és  akár tudatosan hanyagoljuk. Miért? Mert egyéb okok miatt és folytán így látjuk értelmét . Miért? Mert így rögződőtt be, így tudatosult valamikor. Kiderül, hogy anélkül követünk valamit , hogy annak körét teljes terjedelmében világosan értenénk. Így aztán a felelősségünk, a felfele való felelésünk hibás, zavart és ilyen esetben rögeszmésen nyúlunk az épp kezünk ügyében levő magatartáshoz.

A naplózás során zsigeri beidegződéseket, hajszálerekig csontosodott szokásokat lehet felfedni , majd tudatosítani, annak érdekében, hogy ezek az önkéntelen és romboló késztetések semlegesedjenek , kicserélődhessenek és beágyazódjanak a rendes kerékvágásba.

Metafizikai zsebszótár

Azt vettem észre, hogy a modern ember nagyon sok fogalmat , szót, nem értelmez helyesen vagy nem teljes mélységében. Pedig csodás magyar anyanyelvűnk nagyon mély spirituális tőltettel rendelkezik és rengeteg olyan szó van, amit alaposan felfogva , megértve rádöbbent arra, mennyire pontosan rávilágít az egyetemes értelemre. Pl a "számomra" a "nekem" helyett, rámutat arra, hogy ami nekem személyesen megfelelő arra kell figyeljek. Hogy mindenkinek száma van és az nem mennyiséget jelöl csupán, hanem minőséget elsősorban. "Mert a világot szám , mérték és súly szerint teremtették"- mondja Hamvas.

Lássunk hát néhány szót metafizikai értelmezésben:


KULTUSZ - Kultusznak azt az életformát nevezhetjük, amikor az ember, bármit tesz, azt maximális odafigyeléssel és törődéssel teszi, úgy, hogy a tevékenységén keresztül a szellemet az anyagba bevigye. Nincs szó olyan kultuszról, amit "követni kell", hanem arról van szó, hogy minden tevékenységünk kultikus legyen.

A kultikus tevékenység feltételezi azt, hogy tudjuk, miért teszünk valamit, illetve tevékenységünknek metafizikai, szellemi alapja van. ( Isten is így végzi/látja helyesnek) A kultuszon keresztül az ember visszanyeri uralmát az anyag felett. A káromkodás (bosszú az anyagon) a kultusz ellentéte, azaz teljes hiánya.
Kultikusan lehet gyümölcsfát gondozni, de nem lehet állatot vágni. Kultikusan lehet menni, de nem lehet rohanni.
Minden tevékenységünk kultikus lesz, ha azt metafizikai alappal és odafigyeléssel teszük. A hétköznapokban a cipő felhúzása és bekötése is lehet kultikus, ha közben nem az jár a fejünkben, hogy elkésünk valamiről, hanem a cipő bekötése a figyelem tárgya.


FELELŐSSÉG - Az igazi, metafizikai (kauzális) felelősség azt jelenti, hogy az ember a szellemi okok szintjén vállal felelősséget az okozatokért. A felelősség a felelésre való képesség szavakból ered, vagyis bármilyen élethelyzetben, bármilyen tettéért az ember feleletet tud adni arra vonatkozóan, hogy azt milyen szellemi okból tette. Igazi felelősség az, ha például a gyermekünk meghűlése esetén megvizsgáljuk, mikor és hol idegeskedtünk, támadtunk mentálisan, erőszakoskodtunk, s ezen elgondolkodunk, a hamis felelősség az, ha a hűlés felelősségét a kórokozókra és az orvosra háritjuk. A kauzális felelősség alapján MINDENÉRT MI VAGYUNK A FELELŐSEK, ami velünk történik, azaz minden oknak mi vagyunk az okozói.
A felelősség legmagasabb szintje a teremtésben való részvételért felvállalt felelősség, azaz felelősséget vállalunk Isteni mivoltunkért.

ÉRTÉKTUDAT - az igazi értékek ismerete és alkalmazása - a saját szellemi fejlődésünkhöz szükséges dolgok, gyakorlatok, tettek ismerete, és ezek fontosnak tartása, illetve a szellemi fejlődés szempontjából nem fontos dolgok kerülése. Az élet minden területén az értéktudat szabja meg, hogy milyen fontossági sorrendet tartunk be, a belső hierarchiánk listájában mi a fontos, és mi nem. A helyes értéktudat azokat a dolgokat helyezi a lista elejére, amelyek közvetlenül a szellemi fejlődését irányitják, megszabják. A szellemi fejlődésre nem ható, vagy azt hátráltató dolgokat a lista végére helyezi. Konkrét példával: a helyes értéktudattal rendelkező ember a párkapcsolatot és a szexualitást fontosabbnak tartja, mint a rokonokkal való viszonyt, vagy az autójában gyakorlati értéket lát (segédeszközt), nem státusszimbólumot.


KIEGYENLÍTŐDÉS - a teremtő megnyilvánulásának folyamata a szétbomlás (kettéválás, jin és jang), és az újra egyesülés (jen) egy magasabb szinten. Ezt a felsőbb szinteken való újraegyesülést nevezzük kiegyenlitődésnek, amikor két külön egység egymást kiegészitve egy új egységet alkot. Csak jól meghatározott és elkülönitett elemek egyesithetők, azaz egységesithetők, vagyis csak jól kiforrott elemek tudnak kiegyenlitődni, amelyek nem egyformák, hanem a teremtés két megnyilvánulását (férfi és nő, fény és szeretet) képviselik. A fény a kiáradás, a szeretet a visszacsatolás/egységbe vonás. A konkrét életben a férfi és a nő egymással párkapcsolatban tudnak kiegyenlitődni, amikor a kiáradás és a visszacsatolás egymással harmóniában, egységben müködik.


ÉBERSÉG - az éberség szót a szellemi éberségre, azaz szellemi TÁJÉKOZOTTSÁGRA használjuk, amikor az ember az élet minden történésében látja, tudja, hogy annak a történésnek mi a szellemi oka. Szellemi érzékenység. Az éberség hiánya a kábulat (maya), amikor az ember képtelen a történéseket megérteni szellemileg, csak fizikai magyarázattal tud szolgálni.
Hamvas szerint két dolog kell: univerzális orientáció - szellemi tájékozottság, vagyis éberség - és transzparens egzisztencia - vagyis nyilt, átlátszó, egyenes és felelős élet.


BOCSÁNAT - amikor valamit megbocsátok, akkor az azt jelenti, hogy többet nem foglalkozom vele.Sehogysem. Se képzeletben, se gondolatban. Elengedem. Az ember belátja,ráeszmél , felismeri saját problémáját , ami oda juttatta, hogy neheztelnie kelljen.Akár önmagára, akár másra. Még magasabb fokozaton úgymond alázatosan viszonyulok ahhoz, hogy sérelem ér, mivel az én érdekemben áll az alóla való felszabadulás és megengedem , hogy velem meg kellett történjen az adott sérelem. Annak érdekében, hogy a fájdalomérzeten keresztül rálátásom lehessen saját hibámra és attól megválhassak.

INFORMÁCIÓ - vagyis olyan szó/fogalom/kép, ami átalakít, hatására képes az ember pozitívan változni, több lenni, fejlődni. Vagyis éberebbnek lenni, többet befogni a szellemi igazságból, valóságból.Hamis információ is létezhet, de az már inkább a hír kategóriájába tartozna.

KÉPESSÉG - érdemes megfigyelni , milyen sokan keverik össze a "nem vagy képes" kifejezést azzal , hogy " na, aztán de hülye vagy fiam".
Pedig a KÉPESSÉG ennél sokkal többet jelent, sőt nem is ezt , hogy valaki , amiért valamire nem képes, azt jelentené , hogy nem akar, vagy lusta, vagy "rossz".
Hanem azt , hogy életképzeletében (dehát ezt se sokan értik teljesen mit jelent), az adott feladatról vagy jelenségről egyszerűen nincs információ , nincs kép arról , hogyan kell valamit felfogni, értelmezni , átlátni, megoldani, véghezvinni.
A KÉPESSÉG: rendelkezni egy bizonyos képpel. Ha képes vagyok vezetni, akkor a vezetés képe megvan bennem. Csak akkor vagyok képes felemelni 2 száz kilót, ha ezt a képet magamban felizzasztom, megvalósitom (a teremtéshez nem csak a kép kell, hanem kell a képhez tűz: a teremtés tüze). “Égni kell annak, aki gyújtani akar” (Piramis)

VEZEKLÉS - az elkövetett vétek (cél - elvétése) után elkövetett tudatos bűnbánat, azaz megfordulás. A vezeklés során arról van szó, hogy a vétket helyre kell hozni. Gyakorlatot kell tenni arra, hogy a hibát kijavitsuk. A vezeklés szó és a levezetés szó hasonlóságából arra is következtethetünk, hogy a tévedésünk, bűnünk okainak levezetésével (napfényre hozásával) foglalkozunk. Tulajdonképpen exorcizációról van szó, azaz a bennünk levő "ördögöknek" a napfényre való kiüzetéséről, ami mindenképp fájdalommal jár, hisz mi fájdalmasabb annál, mint lemondani a hamis boldogságról és annak előidéző gyakorlatairól és eszközeiről... Eleinte fáj lemondani a kényelemről…

VÉTEK - a cél eltévesztése, az Egy Út ,az Egy helyes Út eltévesztése. Nagyon jól érzékelteti ezt az a kifejezésünk, hogy "valaki rosszul jár". Hát azért jár rosszul, mert nem abban jár, hogy az igazság és egyenesség útján járjon, hanem a nyerészkedésben jár. És ez céltévesztés. Mert "aki meg akarja nyerni életét , elveszti azt". Nem a gyors nyerészkedésekről és hamari sokat falásokból áll az élet értelme, hanem a bennünk levő sötétség megváltásáról, behelyettesítéséről. A képtelenségeknek, zavartságoknak a képességekké és tisztábatevéséről.

EXORCIZÁCIÓ -vagyis "ördögűzés": a bennünk levő negativumok, rejtett "titkos" vágyak, hibás mentális képek tudatositása, azaz napfényre hozása (fény - tudás, tudatosság). Azt mondják, az ördöggel (a bennünk levő gyengeségekkel, félelmekkel, sóvárgásokkal) szembe kell nézni, már ettől elgyengülnek, majd őket szépen ki kell emelni a tudatosság fényébe.

ÉRDEKESSÉG - az a valami, ami úgy néz ki, hogy érdekeinket szolgálja. Ami érdekes, az nem lényeges, mondja a mondás. Az érdek szót az élet megnyerésével kapcsolatban, a nyerészkedéssel kapcsolatban szoktuk használni, tehát ha érdekről beszélünk, akkor azt negativ formájában használjuk. Az érdekességek azt a látszatot sugallják, hogy azzal az életünket megnyerhetjük.
Persze az érdekről úgy is lehet beszélni, hogy az embernek érdeke például nem hazudni, de ez a mondat eléggé kilóg a metafizikai szemléletmódból, mert azt sugalja, hogy ha nem hazudunk, életmegnyerési érdekünket szolgálhatjuk.
Érdekesség csak az lehet igazi értelemben , ami figyelemreméltó és nem szórakoztat. Mert a figyelemreméltóság tanít valamire, a szórakozás meg szétszórja a figyelmet.

SZÓRAKOZÁS - egyszerűen fogalmazva figyelem - szétszórás. Az összpontositás ellentéte. Az emberek szeretik elszórakoztatni magukat, hogy ne kelljen a belső hangot hallgassák. Ide lehetne sorolni a zajkeltés jelenségét. Megfigyelhető, mennyire szeretnek az emberek maguk körül zajt kelteni, szintén a belső hang elnyomása érdekében. Tudjuk, hogy önmagunkhoz és "Istenhez" közel lenni csend kell és figyelés. Az ember nem akar közel lenni "Istenhez", nehogy megsúgja neki, nem azt teszi, amit kell, akkor zajong, figyelmét szétszórja, azaz szórakozik.


REMÉNY - A felébredt embernek ilyen nincs. Az ember metafizikai tudatosságának fokozatai vannak. Minél inkább tisztában van az ember valamivel, annál jobban tudja mi lesz bizonyos életmód vagy dolog következménye. Amikor teljes homályban él, ébersége nulla, nem tudja az ok - okozat folyamát, akkor reménykedik, remény tehát vágyakozni valamilyen következményre, amiről fogalmunk sincs. Ennél fenebb áll a sejtés, majd a megérzés, aztán a hit és a tudás.
A remény tehát a hitetlenséghez közelebb áll. Akinek van hite, az nem reménykedik, hanem tud és él.
Akinek van hite, az BÍZIK ÉS NEM  CSAK REMÉL.

SZENT - ha az ember kultuszban él, akkor a fizikai világba lehozza a szellemet - "átszellemiti", vagyis szent - té teszi azt. Transzparensé teszi magát.A szentnek az ellentéte talán a korrupció lehet. Az embernek lehetnek szent és korrupt gondolatai, életfelfogásától függően.
Hamvas azt írja, a legnagyobb morál a szabadság.
Én még hozzátenném: És a legnagyobb morál a szentség.
Szent tehát, amiben a Logos benne van tisztán, érintetlenül, Lilith nélkül.
Mondhatnánk , hogy az  Abszolútumban ott a Lilith, akkor meg Isten sem szent, és semmi sem lehet szent. De én arra gyanakszom, hogy a felhúzó erő, a morál, a hit az szent. Nem az a szent, aki anyagi javakat osztott szét a szegények között, vagy aki ügyesen prédikált, esetleg kiegyezett a katolicizmussal. Nem. A szent az, aki az életéből művet csinált. Aki megtisztult és felemelkedett. Aki a világ romlását magáról levette, mégse hagyja cserben a világot, tovább munkálkodik a tisztításán.
A szent az, ami nem szokásos, hanem rendkivüli - a mai értelmezésben. Metafizikai értelmezésben tehát: a szent az rend. Az szelíd alázatosság. Nincs vesztenivalója, nem vágyik hírnévre, dicsőségre, mert "aki a legnagyobb közöttetek, az legyen a legszerényebb".
Ami illeszkedik az egyetemes rendbe, az szent. Ami nem, az szemét.
Szent az a fa, amely az erdőben nő, s szemét az, amelyiket kivágtak. Megszentségtelenités. Kivétel a rendből. Szent az az állat, amelyiket nem vontak rabságba, nem szolgáltatták ki, nem fosztottak meg szabadságától, nem éltek vissza vele, vagyis nem szentségtelenítettek meg.
A szakrális létezés a rendben való hit. Az életmű.
A szent tehát, ami át van világitva, transzparens, egyszerű és érthető, egyetemes és személyes.

Szent az, amikor a minden nehézségek ellenére sincs eltántorodás az egyetemes rendtől.

Andrew Wommack - A hívő hatalma - 9. - 15. rész (youtube.com)

Tisztánlátás –Mit jelent?

Fiatal éveimben azt képzeltem a tisztán látást ajándékba kapja az ember és aki ezt születésével vagy valami praktikákkal nem birtokolja, az keveset ér, csakis hátrányban élhet a tisztán látókhoz képest. Természetesen azóta világossá vált (elkezdtem tisztán látni ), hogy ez nem így van helyesen felvetve. Mindenki esetében fennáll az, hogy az élet egyes területein veleszületetten tisztán látja a valóságot, ott az igazság fényében él , máshol, ahol a karmikus hajlamai vannak, ott önhibáján kívűl tévesen , homályosan, látja az életet.

Mert ugye, mit jelenthet tisztán látni? Világosan számolni. Mivel? Hát az élet dolgaival. Az élet értelmével.

Azt jelenti, hogy tisztában van vele(a személy), hogy csakis az igazság szerint érdemes életet vezetni, tisztában van vele, hogy az igazság rejtve is lehet, alig észrevehetővé is válhat, de sose szünik meg lenni és a mindig létezés/öröklét színvonalán él.

Azzal is tisztában van, hogy az igazságért gyakran nagyon meg is lehet szenvedni , sokszor nagyon sokat és reménytelennek tűnően kell harcolni és mégis ez az út az igazi. Igazság nélkül nincs megnyugvás. Hazugságban , hamisságban élni mindig zaklatottságot, ingerültséget feltételez.

Tisztában van vele, hogy látása homályossá válhat és gyakran nem sikerül neki se látni az igazat, de egyúttal azzal is tisztában van, hogy mégse érdemes lemondania a további kutatásról azért, hogy megtalálja az igazságot és megnyugodjon.

Tisztában van vele, hogy egyedül az igazság szabadít fel.

Tisztában van azzal, hogy félni nem attól kell, hogy lelepleződik a hazugság, hanem attól, hogy nehogy ne lepleződjőn le. Az egyetlen , úgymond normális és jogos félelem az, amikor az ember attól fél, nehogy ne legyen elég fénye , és ébersége ( igazságra való érzékenysége), hogy megtalálja az igazság útját.

Tisztában van vele, hogy minden szeretetérzés torzul, ha azt nem hatja át az igazság fénye. Így keletkezik a ragaszkodás, az érzelgősség, a panasz, az elnézés, a kegyes hazudozás.

Tisztában van vele, hogy semmiféle kép mutatásának, ami még őelőtte sem tiszta- ő se lát tisztán még- nincs értelme, mert ezzel saját magát árulja el és saját magát keveri sötétségbe. Mi a sötétség? A nem látás, a fényhiány. Ennek hiányában nem lehet igazságot lelni. Ugyanakkor viszont, arra törekszik- mert tisztában van vele- , hogy szeme felnyíljon arra, amit még nem képes tisztán látni.

Tisztában van vele, hogy van ahol neki is még kérdeznie kell és olyan nincs, hogy a létezés összes helye egyazon időben világos legyen. Ugyanis valami mindig elmerül.

Viszont tisztában van vele, hogy meg lehet szerezni azt a képességet, amivel az alámerült helyeket is be tudja világítani, amikor eljön az ideje.

A szellemi tisztaságban élő ember ezért szabad. Szabad , mert egyetemesen képes tájékozódni és arra rendezkedik be, hogy az elemzést nem hagyhatja abba, hogy ez az emberi élet egyetlen fő foglalkozása. Igazzá tenni a hamisat, jóvá a rosszat.

A Máj , a Jupiter  és a túlzsírosodás

"A genetika a tárhely a gólyókkal, az életmód húzza meg a ravaszt” – hallom a fiatalembert a videón, ahol elmondja, hogy a zsírmájra hajlamos személy nem fog okvetlenül zsírmájban szenvedni, ha odafigyel az életmódjára és az, ami árt a májnak , azzal nem él. Úgy is lehet mondani : ha tradíció szerint táplálkozik modern fogyasztás helyett, nem fogja a gyenge máját tönkretenni teljesen.

Ez a látható világ. Ha a modern táplálkozást felváltja valaki hagyományos táplálkozásra, vagyis helyesen táplálkozik, nincs mitől zsírmájat teremtsen magának.

Ez azért is foglalkoztat engem, mert édesanyám is , én is örököltünk ilyen hajlamot , sőt valamilyen vonatkozásban tövább is öröklődött a családban.

Ha a fenti idézetben leírtakat magasabb szinten vizsgáljuk, azt látjuk, hogy amit karmikusan , mint életképzeleti modell /minta öröklötten  lélekben és szellemben  személyesen élünk, de nem vagyunk felőle kellőképpen tudatosak, olyan, mint amikor saját magunknak ártunk. Csak onnantól fogva kezdünk nem ártani, ha tudomást szerzünk ( észrevetetjük saját magunkkal), hogy hol követünk képzavarokat , hol gondolkodunk hagyományellenesen, tehát helytelenül. Addig saját magunk „hűzzuk a ravaszt” vagyis ismételjük az egészségtelenségbe és így boldogtalanságba vivő hibáinkat. Itt nem elég az, hogy elfogadlak a hibáiddal együtt, hiszen ez csak az első lépés. Mert fontos magam elfogadni a hibáimmal együtt, az viszont egyenesen veszélyes ha gyakorlom azokat. Még az elkövetésük is olyan következménnyel jár, ami cseppet se tetsző. Senkinek. Persze, hazudozni lehet és ahogy mondják a „tetű a szarban nyaral” stílusú életmódok is előfordulnak , de persze ha elég mélyről ragadjuk meg a dolgokat, ez a fajta modell nem az egészséges és boldog kategória.

Ha az életvezetés hagyományt tisztelő, helyes. Ha pusztán kultusz nélkül való és holmi rögeszméken, átvett szokásokon és hiedelmeket alapszik, az annyi, mint amikor húzza a ravaszt  a genetikai örökség alapján. Hol eltalálja magát (értsd kivágja maga alatt a fát), hol mellélő és olyankor azt képzeli, hogy szerencse dolga volt , hogy nem lőtte agyon magát. Ez a rövid boldogság a következő lövésig.

A hosszú távú boldogság nem szerencsén alapszik, nem véletleneken. Hagyományon alapszik. A hagyomány  előbb van, mint a hagyaték. Körülbelül az a külömbség közöttük, hogy míg a hagyomány érdekmentes , addíg a hagyaték hordozhat érdekeket. Olyan ez utóbbi, mint amikor valaki megengedi magának azt elhinni, hogy  az ő ege kékebb, mint embertársáé. Tehát nem mindegy, hogy önmagam belső centrumához mérem magam, vagy a másik emberhez és ebből a számításból magam értékesebbnek tartom. Vagy netalán értéktelenebbnek. Ez a Jupiter fényszögei , a Nyilasban levő és Halakban levő karmapontok ( mint a Lilith, Leszálló, olykor a teljesen negatívan megjelenő aszcendens ) mentén tárhatóak fel a személyi sorselemzés  idején.

Ahogy a fiatalember is elmondja a videón, amikor valaki olyasmivel táplálkozik, ami nem terheli , nem mérgezi halmozottan a májat, ami születéstől fogva is gyenge műkődést feltételez, akkor a máj  mentesül a betegességtől. Ugyanígy, amikor valaki nem eteti magát egyéni érdekek célkitűzéseivel, nem megy ellene a hagyományos, kultikus létszemléletnek, sorsa nem kuszálódik össze. Ha megmarad rendeltetésében és szellemi kalandorkodás helyett , helyes életberendezkedésben gondolkodik, ahol magát kellően tiszteli és nem követ el méltóságon aluli tetteket  még képzeletben sem, akkor  okafogyottá válik a tárhely a golyókkal és a ravasz is. Az ember ugyanis felismerheti genetikai örökségét és mivel teremtő erővel bír, azokat felül is írhatja. Felismerheti hibázási hajlamai gyökerét és  meggyógyíthatja , rendbe szedheti azokat  az ideákat, amik addig rossz , létrontó döntésekre hajlamosították.

„Más út nincs, csak az isten útja „- éneklik az István, a király című darabban.  Ez az út maga az istenhasonlóság útja. Más szóval a centrumból való kormányzás. Minél távolabb rugaszkodik valaki a centrumtól, annál sötétebb lesz, s annál több hibát nem vesz észre. Annál többször hisz el butaságokat és áll a keze a ravaszon. Annál könnyebben összetéveszti a helyest a helytelennel. A kultuszt a kultúrával. Kultikusan pl lehet házasodni, de nem lehet elválni. Elválni kulturáltan szoktak , akik elhiszik, hogy ha ha társadalmilag ez elfogadott, akkor ettől hagyományszerűen is rendben van. Nincs. Ha kulturáltan jön létre a házasság, akkor  az hamis. Hitelesíthetik bárhol társadalmilag vagy vallásosan, ha a centrumből szemlélve a házasság érvénytelen. Érvénytelen olyankor, ha nem értik mit takar és rábízzák magukat a felek a véletlenre vagy érdekek mentén kötik. Persze, ott az eskü. De hányan fogják fel mit takar? Kinek esküszik az illeti és miért  fontos ez?  Senki se tudja előre , hogyan fog megkűzdeni a genetikájában hordozott hibákkal, miért fontos azokat felülírni és mennyi erőfeszítésbe kerül ez?

A modern kor , ahogy a fizikai betegségekre, úgy a lelki-szellemi kínokra is recepteket és terápiákat, kenegetéseket és megannyi kezeléseket képzel el. Haszna nem sok van, csak esetleg kitolja a szenvedést , kisebb szüneteket nyerve , viszont a feladat változatlanul ott vár. Az élet felén túl ezek a várakozások rommá porladnak, mert az illető hozzá se nyúlt a karmájához. Még mindig a genetika foglya, keze a ravaszon.

A hagyományba visszahelyezkedő, magát a centrumba visszakötő személy  törekvése gyümölcsöző lehet. Hibáiból erényt farag kitartóan. Igyekszik eloszlatni mindazt az akadályt, ami beteggé teheti. Abban jár, hogy felismerje és elhagyja azokat a modern  elképzeléseket , amikkel találkozik és törekedik az átöröklött képzavaraira való hajlandóságát is, annak okait megkeresni, észrevenni magában. Erre eszköz az asztrológia, amikor igaziból sorselemzésre használják. Már elképzeléseiben, gondolatvezetésében,  az élet dolgaival való számolásában  javítja a zsákutcába vívő hajlamait. Nem lesz ezzel népszerű , ez nem is lényeg. A modern mentalitás  szereti a népszerűséget.

A zsírmáj a mérgeket felhalmozó, nyomás alatt levő máj. Az érdekektől terhelt lélek ugyanilyen nyomás alatt van.  A lélek felszabadulását követi  a fizikai szerv felszabadulása. Minden mindennel összefügg, analógiák, megfelelések vannak a létformák között. Egy Nap-Jupiter jelzi, hogy  gyenge az önértékelés, egy Nap-Neptunusz jelzi, hogy zavart a szeretetről alkotott képzet. Rengeteg árnyalataban jelentkezhetik és több fokozatú mélység szerint eredhet egy-egy hibás minta. Ugye van , hogy a Lilith kerül a Nyilas konstellációva, vagy  a Leszálló Nyilas.  Pl én gyerekként ahhoz voltam szoktatva , hogy a gyümölcs nem élelem csak desszert értéke van. A húsétel , a sok olajban sült étel értékesebb. Nem véletlenül voltam ehhez szoktatva, hiszen már a szülők életében ott volt a „trend”. Értékelni csak a tudomény és a társadalom szokásai , mércéi szerint szabad.  Nem véletlenül születtem zsírmájra való hajlammal. Az értékek rendbe tételét kaptam úgymond feladatként erre az életre. Erre viszont magamtól kezdtem ráérezni fokozatosan. Ahogy teltek az évek és jöttek a problémák, kezdtem feleszmélni, hogy  a csoda nem az orvosságokra való hagyatkozásban van. Eltelt több, mint három évtized, mire rátaláltam a kulcsra és arra, hogy hol a zár. Asztrológia nélkül  ez nem történik meg. Ezért már gyerekeknek érdemes megvizsgáltatni a születési képletét.

Információ rengeteg van. Szűrni kell, másképp az ember sok mérgező holmit is lenyel. Nálam pl a Jupiter a 2 as házban áll, étkeztetés szempontjából , gyerekként nem volt könnyű dolgom. Sem nekem, sem a szüleimnek. Adtak nekem édességet, mert azt ettem, éjjel-nappal. Nyeltem mindent , ami édes, hiszen kompenzáltam fizikailag, ami hiány volt lélekben és szellemben az édesanyámnak. S nekem is, csak én még nem rendelkeztem teremtő tudatossággal.

A lényeg tehát az, hogy leszerelni , okafogyottá tenni  valamit úgy nem lehet, hogy nekimegyünk a tüneteknek és azokat szüntetjük, miközben tovább húzigáljuk a ravaszt. A nyomást, ami miatt támadhatnékunk van, na azt kell megszüntetni. Annak a nyomásnak az okát edig csak asztrológiával lehet kinyomozni.

Születés